Olvasási idő < 1Maria Mainelli humorista és szövegíró maga is bipoláris zavarral él. Az Atlantában improvizációt oktató előadó jelenleg Baby Bipolar című önálló estjével turnézik az USA-ban. Hosszan mérlegelte, hogy megossza-e a nagyközönséggel magánéletének ezt az oldalát, ám végül belátta: az ítélkezést úgysem kerülheti el.
Olvasási idő < 1
Maria Mainelli humorista és szövegíró maga is bipoláris zavarral él. Az Atlantában improvizációt oktató előadó jelenleg Baby Bipolar című önálló estjével turnézik az USA-ban. Hosszan mérlegelte, hogy megossza-e a nagyközönséggel magánéletének ezt az oldalát, ám végül belátta: az ítélkezést úgysem kerülheti el. Úgy gondolja, hogy a nehézségekről is fontos nyíltan beszélni, a humor pedig kiváló eszköz arra, hogy feszélyezettség és lefagyás helyett kíváncsiságot ébresszen az emberekben.
Olvasási idő 3percBipolárisok mondták el, mi segít nekik, hogy kiegyensúlyozott maradjanak.
Olvasási idő 3perc
Bár abban teljes a szakmai egyetértés, hogy a bipoláris zavar kezelésének alapja a gyógyszeres terápia és a pszichológiai támogatás, Prof. Greg Murray és kutatócsoportja arra kereste a választ, mi az, ami ezen felül a leginkább segíti az érintetteket a hosszú távú egyensúly megőrzésében. A betegekkel készített interjúk alapján a válaszokat végül hét kulcsfontosságú stratégiában foglalták össze:
1. Váljunk a saját mentális zavarunk szakértőjévé A megkérdezettek szerint elengedhetetlen, hogy könyvek, hiteles weboldalak és egyéb források segítségével minél jobban megismerjük a betegséget. Aki tisztában van a saját speciális tüneteivel, az a környezetének is könnyebben el tudja magyarázni a működését. A hangulati epizódok során előfordulhat bántó vagy furcsa viselkedés, ami utólag gyakran bűntudatot vagy szégyenérzetet szül. Ha azonban a szeretteink értik a betegség természetét, sokkal jobban tudják kezelni ezeket a helyzeteket, és időben tudnak szólni, ha változást észlelnek az állapotunkban.
2. Készítsünk tervet a korai jelek felismerésére Mivel a bipoláris zavar hangulatingadozásai sokszor hirtelen, rövid idő alatt csaphatnak át egy újabb epizódba, létfontosságú a korai figyelmeztető jelek időbeni felismerése. Sokat segít, ha előre kidolgozott tervünk van a depressziós, hipomániás vagy mániás időszakok közeledtére. A depresszió előszele lehet például a korábban örömet okozó tevékenységek iránti motiváció elvesztése, vagy ha valaki azért mond le egy találkozót, mert úgy érzi, csak a másik terhére lenne. A hipománia közeledtét jelezheti az impulzív, felesleges dolgok vásárlása, vagy akár az is, ha a színeket hirtelen sokkal élénkebbnek látjuk. Ha ezeket időben észrevesszük, a tervünk alapján megpróbálhatjuk megelőzni az állapot súlyosbodását.
3. Kövessük nyomon a közérzetünket Sokaknak segít a fizikai állapotuk, az alvási és étkezési szokásaik, valamint a szorongásszintjük rendszeres monitorozása. Minden olyan apró eltérésre érdemes odafigyelni, ami egy epizód közeledtét jelezheti. Ehhez ma már számos hasznos mobilalkalmazás és weboldal is rendelkezésre áll, amelyek megkönnyítik az adatok rögzítését.
4. Tartsunk egy rugalmas napi rutint A kiszámíthatóság biztonságot ad. Egy jól felépített, de kellően rugalmas napi ritmus követése hatalmas segítséget jelent a hétköznapok kiegyensúlyozott menedzselésében.
5. Építsünk ki egy szűk, megbízható támogatói kört Fontos, hogy legyen a kapcsolati hálónkban egy-két olyan nyitott ember, akit mélyebben is beavatunk a betegségünk részleteibe, és akitől krízishelyzetben azonnal segítséget kérhetünk. Szintén hasznos felismerni, hogy az aktuális epizódtól függően változhat a társaság iránti igényünk. Ha ezt tudatosítjuk, sokkal jobban tudjuk szabályozni a határainkat: mikor van szükségünk magányos, mentális feltöltődésre, és mikor tesz jót több közös program a barátokkal.
6. Szánjunk időt a tudatos kikapcsolódásra A rendszeres meditáció, a relaxáció vagy más elmélyült hobbitevékenység kiemelt szerepet játszik az egyensúly fenntartásában. Ezek a módszerek segítenek kiszakadni a mindennapi nehézségekből és biztosítják a valódi mentális pihenést.
7. Működjünk együtt a szakemberekkel A kezelőorvossal és a pszichológussal való őszinte, partneri viszony elengedhetetlen. Merjünk nyíltan beszélni a gyógyszerszedéssel kapcsolatos esetleges kétségeinkről is. Sokat segít, ha megismerjük az alapvető szakmai kifejezéseket, így mi magunk is értjük az orvosi tájékoztatókat és a szakirodalmat. A legideálisabb eset az, ha a velünk foglalkozó szakemberek egymással is tudnak konzultálni. Emellett a sorstársi, önsegítő csoportok is hatalmas támaszt nyújthatnak, akár abban is, hogy megfelelő szakembert találjunk.
