Dr. Andrea B. Vassilev pszichoterapeuta, tapasztalati szakértő és mentálisegészség-aktivista – akinek 2026-ban jelent meg Beyond The Bipolar Label: A Workbook to Overcome Self-Stigma, Break Free From Shame & Live Authentically című könyve – ebben a videóban a belsővé tett megbélyegzés (önstigma) veszélyeire hívja fel a figyelmet.
A szakember kifejti, hogy a mentális zavarokkal küzdőket érintő társadalmi előítéleteket az érintettek gyakran saját maguk is internalizálják. Így nemcsak a környezetük általi kirekesztéstől tartanak, hanem saját magukat is elítélik, és mély szégyenérzetet élnek át. Ezek a negatív belső hiedelmek hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak, mert magukat a tüneteket is elmélyíthetik.
Videójában a könyve hatodik fejezetét mutatja be, amely négy alapvető kérdés átgondolásához nyújt támpontokat:
Szeretnél-e egyáltalán beszélni bárkinek is a mentális állapotodról?
Kivel szeretnéd ezt megosztani?
Pontosan mit szeretnél elmondani magadról?
Hogyan érdemes mesélned másoknak a bipoláris zavarodról?
A szerző által készített ingyenes munkalap letölthető a newharbinger.com weboldalról: regisztrációt követően a Beyond the Bipolar Label kifejezésre rákeresve, a találati oldalon a „Free Tools” (ingyenes eszközök) fül alatt érhető el a segédanyag.
Olvasási idő 2percKadarkai Endre Dr. Vizin Gabriellával pszichológussal és Kácsor Zsolt újságíróval a bipoláris zavarról beszélgetett
Olvasási idő 2perc
A videó első felében Kadarkai Endre Dr. Vizin Gabriella klinikai szakpszichológussal, pszicho- és sématerapeutával, habilitált egyetemi docenssel beszélget a bipoláris zavar természetéről.
A szakember rámutat, hogy a kórképnek több típusa létezik, és mivel számos más mentális zavarral összetéveszthető, a diagnózis felállítása gyakran kifejezetten nehéz. Leginkább a borderline személyiségzavarhoz hasonlít, a fő különbség azonban az időtartamban rejlik: míg a borderline érintettek akár egyetlen napon belül is megjárhatják a legszélsőségesebb érzelmi hullámvasutat, a bipoláris zavarban szenvedőknél ezek a hangulati időszakok elmélyültebbek, és lényegesen tovább – hetekig vagy akár hónapokig – tartanak.
A betegség kialakulásában a genetikai tényezők mellett a korábbi traumák, például a gyermekkori érzelmi bántalmazás is jelentős szerepet játszanak. Az érintettek életében először a depressziós epizódok jelentkeznek a leggyakrabban, amelyek többnyire a késő serdülőkorban bukkannak felszínre.
Dr. Vizin Gabriella hangsúlyozza, hogy bipoláris zavar esetén elengedhetetlen a pszichiáterrel való együttműködés, amit mindenképpen célszerű pszichoterápiával is kiegészíteni. A kognitív viselkedésterápia segítségével a páciens jobban megértheti saját működését, megtanulhatja szabályozni az érzelmeit, és hatékony stratégiákat alakíthat ki a különböző epizódok kezelésére.
A szakember riasztó statisztikákra is felhívja a figyelmet: az emberek mintegy 18%-a él át legalább egy depressziós epizódot élete során, és a kezeletlen depresszió esetén kiemelkedően magas az öngyilkossági kísérletek száma. A statisztikák szerint átlagosan minden ötödik bipoláris zavarral érintett személy kísérel meg öngyilkosságot.
A beszélgetés második felében Kácsor Zsolt újságíró, a Pokoljárás Bipoláriában című könyv szerzője osztja meg személyes tapasztalatait. Sokáig ő sem tudta magáról, hogy mentális zavarral küzd. 1996-ban váratlanul lebénult a bal oldala, és bár számtalan kivizsgáláson vett részt, a fizikai okot nem találták meg – mígnem egy neurológus pszichiáterhez irányította. Ekkor derült ki, hogy bipoláris zavar áll a tünetei háttérben.
Eleinte abban reménykedett, hogy teljesen meggyógyulhat, ezért három alkalommal is megpróbálta abbahagyni a gyógyszerszedést. Ezt azonban senkinek sem ajánlja, mert a leállást követően minden alkalommal fél-egy évig tartó, szörnyű állapotba került. Zsolt a videóban részletesen is mesél a saját tüneteiről és a betegséggel való küzdelméről.
