Admin

Mi a bipoláris spektrum? Háromból két bipoláris nem tapasztal mániát

Olvasási idő 2 percDr. Jim Phelps és Sara Schley a bipoláris zavarról beszélgetnek – egy olyan mentális állapotról, amellyel kapcsolatban a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban.

Olvasási idő 2 perc

Dr. Jim Phelps és Sara Schley a bipoláris zavarról beszélgetnek – egy olyan mentális állapotról, amellyel kapcsolatban a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban.

Sara 21 éves korában tapasztalt először súlyos depressziót. A kilenc hónapig tartó állapot kifejezetten megrémisztette: kognitív funkciói érezhetően romlottak, nem mert és nem bírt kimenni a szobájából, és mivel korábban kiválóan teljesített, teljesen kétségbeesett attól, hogyan tudja majd folytatni a tanulmányait. Élete során később is többször átélt súlyos depressziós időszakokat, és bár szedett antidepresszánst mániás epizód hiányában rendkívül nehéznek bizonyult a pontos diagnózis felállítása. Végül csak az ötödik pszichiáter tett fel neki olyan célzott kérdéseket, amilyeneket korábban egyetlen szakember sem. Ekkor kapott végre hangulatstabilizáló készítményt, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.

Dr. Jim Phelps kiemelte: ha valaki rosszul reagál az antidepresszánsokra, kulcsfontosságú alaposan feltárni a kórelőzményt. Ilyenkor érdemes megvizsgálni:

Előfordult-e a családban hangulatzavar?

Hány évesen jelentkezett az első súlyos depressziós epizód, és meddig tartott?

Hogyan reagált a páciens a korábban szedett antidepresszánsokra?

Tapasztalt-e hangulati zavart a gyermekvállalás, illetve a szülés után?

Előfordultak-e a korábbiakhoz képest nagyobb hangulati kilengések?

A szakember rámutatott, hogy a bipolaritásra nem fekete-fehér kórképként, hanem egy széles spektrumként kell tekinteni a mániától a depresszióig, amelyhez számos egyéb tünet is társulhat.

Sara felidézte, hogy az antidepresszáns hatására ingerlékennyé és kötekedővé vált, sokat veszekedett a férjével, miközben éjjel 4 óráig képtelen volt elaludni: kényszeresen írt vagy futni járt. Bár a hangulatstabilizáló mellett is előfordulnak még enyhébb kilengései, ezek már messze nem tartanak olyan sokáig.

Sara Brainstorm címmel dokumentumfilmet is forgatott, amelyben hat sorstársa életét mutatja be. Reméli, hogy az alkotás minél szélesebb közönséghez eljut majd, és segít a betegség megértésében.

Prof. Kay R. Jamison A nyughatatlan elme nemzetközi bestseller írója saját élményeiről mesél

Olvasási idő 2 percA Johns Hopkins Medicine 2020-as „Egyenlő esélyek a tudományban és az orvoslásban” című előadássorozatának nyitórendezvényén Prof. Kay Redfield Jamison, a Johns Hopkins Hangulatzavar Központ társigazgatója szólalt fel.

Olvasási idő 2 perc

A Johns Hopkins Medicine 2020-as „Egyenlő esélyek a tudományban és az orvoslásban” című előadássorozatának nyitórendezvényén Prof. Kay Redfield Jamison, a Johns Hopkins Hangulatzavar Központ társigazgatója szólalt fel. A széles körben elismert szakember neve a nagyközönség előtt sem ismeretlen: többek között a nemzetközi bestsellernek számító A nyughatatlan elme, valamint a Touched with Fire és a Manic-Depressive Illness című alapművek szerzője és társszerzője.

Előadása elején hangsúlyozta, hogy a hangulatzavarok jellemzően a késő tinédzserkorban vagy a húszas évek elején bukkannak felszínre. Éppen ezért kiemelten fontos lenne az egyetemi hallgatók mentális egészségére figyelni – ez azonban sajnos a mai napig sok nincs így.

Saját élményeiről mesélve elmondta, hogy 17 évesen élte át az első mániás epizódját, de tíz év telt el, mire végre megfelelő kezelést kapott. Ez alatt az évtized alatt rendkívül nehéz időszakokon ment keresztül, és bár állapota kezelhető lett volna, a betegség súlyos kárt okozott az életében. A terápia kezdetén a lítium mellékhatásaitól szenvedett, és úgy érezte, a teljes szakmai karrierje veszélybe került. A bipoláris zavarral küzdők mintegy feléhez hasonlóan egy ponton ő is abbahagyta a gyógyszerszedést – aminek következtében súlyos öngyilkossági kísérletet követett el, és napokig kómában feküdt, egy hajszálon múlt az élete.

Szakmai pályája során az egyik fő célkitűzése az lett, hogy minden érintett hozzájuthasson a lehető legjobb ellátáshoz. Pontosan tudja ugyanis, hogy ő maga szerencsés volt: elfogadó és megértő szakmai környezet vette körül, ahol a kollégái támogatták, és sosem kérték arra, hogy adja fel a hivatását. Előadása során részleteket olvasott fel A nyughatatlan elme című könyvéből is, amelyben saját küzdelmeit és tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal.

Kiemelt kép [Susan Q Yin, Unsplash.com]

Maria Mainelli, stand-upos országos turnéra indult “Baby Bipolar” estjével az USA-ban

Olvasási idő < 1 Maria Mainelli humorista és szövegíró maga is bipoláris zavarral él. Az Atlantában improvizációt oktató előadó jelenleg Baby Bipolar című önálló estjével turnézik az USA-ban. Hosszan mérlegelte, hogy megossza-e a nagyközönséggel magánéletének ezt az oldalát, ám végül belátta: az ítélkezést úgysem kerülheti el.

Olvasási idő < 1

Maria Mainelli humorista és szövegíró maga is bipoláris zavarral él. Az Atlantában improvizációt oktató előadó jelenleg Baby Bipolar című önálló estjével turnézik az USA-ban. Hosszan mérlegelte, hogy megossza-e a nagyközönséggel magánéletének ezt az oldalát, ám végül belátta: az ítélkezést úgysem kerülheti el. Úgy gondolja, hogy a nehézségekről is fontos nyíltan beszélni, a humor pedig kiváló eszköz arra, hogy feszélyezettség és lefagyás helyett kíváncsiságot ébresszen az emberekben.

Hét tanács, ami segíthet hosszú távon menedzselni a bipoláris zavart

Olvasási idő 3 percBipolárisok mondták el, mi segít nekik, hogy kiegyensúlyozott maradjanak.

Olvasási idő 3 perc

Bár abban teljes a szakmai egyetértés, hogy a bipoláris zavar kezelésének alapja a gyógyszeres terápia és a pszichológiai támogatás, Prof. Greg Murray és kutatócsoportja arra kereste a választ, mi az, ami ezen felül a leginkább segíti az érintetteket a hosszú távú egyensúly megőrzésében. A betegekkel készített interjúk alapján a válaszokat végül hét kulcsfontosságú stratégiában foglalták össze:

1. Váljunk a saját mentális zavarunk szakértőjévé A megkérdezettek szerint elengedhetetlen, hogy könyvek, hiteles weboldalak és egyéb források segítségével minél jobban megismerjük a betegséget. Aki tisztában van a saját speciális tüneteivel, az a környezetének is könnyebben el tudja magyarázni a működését. A hangulati epizódok során előfordulhat bántó vagy furcsa viselkedés, ami utólag gyakran bűntudatot vagy szégyenérzetet szül. Ha azonban a szeretteink értik a betegség természetét, sokkal jobban tudják kezelni ezeket a helyzeteket, és időben tudnak szólni, ha változást észlelnek az állapotunkban.

2. Készítsünk tervet a korai jelek felismerésére Mivel a bipoláris zavar hangulatingadozásai sokszor hirtelen, rövid idő alatt csaphatnak át egy újabb epizódba, létfontosságú a korai figyelmeztető jelek időbeni felismerése. Sokat segít, ha előre kidolgozott tervünk van a depressziós, hipomániás vagy mániás időszakok közeledtére. A depresszió előszele lehet például a korábban örömet okozó tevékenységek iránti motiváció elvesztése, vagy ha valaki azért mond le egy találkozót, mert úgy érzi, csak a másik terhére lenne. A hipománia közeledtét jelezheti az impulzív, felesleges dolgok vásárlása, vagy akár az is, ha a színeket hirtelen sokkal élénkebbnek látjuk. Ha ezeket időben észrevesszük, a tervünk alapján megpróbálhatjuk megelőzni az állapot súlyosbodását.

3. Kövessük nyomon a közérzetünket Sokaknak segít a fizikai állapotuk, az alvási és étkezési szokásaik, valamint a szorongásszintjük rendszeres monitorozása. Minden olyan apró eltérésre érdemes odafigyelni, ami egy epizód közeledtét jelezheti. Ehhez ma már számos hasznos mobilalkalmazás és weboldal is rendelkezésre áll, amelyek megkönnyítik az adatok rögzítését.

4. Tartsunk egy rugalmas napi rutint A kiszámíthatóság biztonságot ad. Egy jól felépített, de kellően rugalmas napi ritmus követése hatalmas segítséget jelent a hétköznapok kiegyensúlyozott menedzselésében.

5. Építsünk ki egy szűk, megbízható támogatói kört Fontos, hogy legyen a kapcsolati hálónkban egy-két olyan nyitott ember, akit mélyebben is beavatunk a betegségünk részleteibe, és akitől krízishelyzetben azonnal segítséget kérhetünk. Szintén hasznos felismerni, hogy az aktuális epizódtól függően változhat a társaság iránti igényünk. Ha ezt tudatosítjuk, sokkal jobban tudjuk szabályozni a határainkat: mikor van szükségünk magányos, mentális feltöltődésre, és mikor tesz jót több közös program a barátokkal.

6. Szánjunk időt a tudatos kikapcsolódásra A rendszeres meditáció, a relaxáció vagy más elmélyült hobbitevékenység kiemelt szerepet játszik az egyensúly fenntartásában. Ezek a módszerek segítenek kiszakadni a mindennapi nehézségekből és biztosítják a valódi mentális pihenést.

7. Működjünk együtt a szakemberekkel A kezelőorvossal és a pszichológussal való őszinte, partneri viszony elengedhetetlen. Merjünk nyíltan beszélni a gyógyszerszedéssel kapcsolatos esetleges kétségeinkről is. Sokat segít, ha megismerjük az alapvető szakmai kifejezéseket, így mi magunk is értjük az orvosi tájékoztatókat és a szakirodalmat. A legideálisabb eset az, ha a velünk foglalkozó szakemberek egymással is tudnak konzultálni. Emellett a sorstársi, önsegítő csoportok is hatalmas támaszt nyújthatnak, akár abban is, hogy megfelelő szakembert találjunk.

Nem működik az antidepresszáns. Mennyi ideig szedjem?

Olvasási idő 3 percLehet azért nem segít, mert nem az igazi problémát szeretnénk kezelni vele?

Olvasási idő 3 perc

Mielőtt antidepresszánst kezdene szedni, mindenképp beszélje át az orvosával, mikor kell legközelebb kontrollra mennie, milyen korai változásokra vagy mellékhatásokra számíthat, és mi az a pont, amikor le kell állni a gyógyszerrel.

bővebben